A 2018. tavaszi félévben két kurzust hirdetünk meg:

  1. Felelősségetika a 21.században (Lányi András, Béres Tamás)
  2. Fenntartható vidékfejlesztés kutatószeminárium – a Pro Lecsó program tapasztalatai, eredményei, tanulságai megismerésére (Kajner Péter)

Bővebb leírásuk alább olvasható.

 


 

Felelősségetika a 21.században

„…az ember teljesen és maradéktalanul problematikussá lett: nem tudja többé, hogy kicsoda, de tudja, hogy nem tudja.” (Max Scheler)

A tudományos-technológiai haladás zavarbaejtő következményei, az ökológiai katasztrófa, a migrációs válság és a globális hálózatok működésének életünk minden területén tapasztalható hatása egyre élesebben veti fel a személyes felelősség kérdését a körülöttünk zajló változásokkal kapcsolatban. A válaszkísérletek bizonytalansága jelzi, hogy a felelősségünk körét és tennivalóink mibenlétét illetően elterjedt nézetek felülvizsgálatra szorulnak. A kutatószeminárium keretében az elmúlt évszázad néhány nagyszabású tisztázási kísérletével ismerkedünk. Az igényes tematika csak úgy valósítható meg – és a szerint módosul -, amennyiben a résztvevők önálló kutatómunkára vállalkoznak az egyes részterületeken, és a közös foglalkozásokon ennek eredményeit dolgozzuk fel. A kurzus vezetői, Béres Tamás egyetemi tanár, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológia Tanszékének vezetője, valamint Lányi András, az ELTE TÁTK Humánökológia Mesterszak alapítója, ny. egyetemi docens a problématörténeti bevezető előadások mellett elsősorban a szakirodalom egyéni feldolgozásában segítik a közreműködőket. A kutatószeminárium nyitott, azon bármely egyetem hallgatói vagy volt hallgatói részt vehetnek, de előnyt jelent némi filozófiai előképzettség.

Tematika:

1.Új kihívások

1.1. Tudomány és technika mint erkölcsi probléma

Hans Jonas: A tudomány szabadsága és a közjó (in Tillmann J. szerk: A későújkor józansága 1.)

Hans Jonas: Az emberi cselekvés megváltozott természete (in Lányi szerk: Természet és

szabadság)

Hans Jonas. Towards an Ethics of Technology (in L.Hickman ed Technology as a Human Affair)

Jacques Ellul: Az ember a technika rendszerében (in Tillmann szerk: A későújkor józansága 2.)

 

1.2. Az ökológiai válság és a megtapasztalt felelősség

Erazim Kohák: Az ökológiai tapasztalat változatai (in Lányi szerk. Természet és szabadság)

Lányi András: A felelősség kora (in Lányi: Elképzelt közösségeim)

 

1.3. Mit tehetek róla? Felelősség és moralitás a „névtelen struktúrák” korában

Niklas Luhmann: Ökológiai kommunikáció 1-4. 6-7. 18-21.fejezet

 

2.Alapfogalmak

2.1. Honnan van a rossz, amit teszek? A felelősség retroaktív konstitúciója

Tengelyi László: A bűn mint sorsesemény 182-232.o.

Immanuel Kant: A vallás a puszta ész határain belül, 1. rész

Paul Ricoeur: Az Ádám-mítosz (in Fabinyi T. szerk: A hermeneutika filozófiája)

 

2.2. Miképpen lehetséges a Jó? Válaszkísérletek a szenvedéstapasztalatra

Jób könyve

Rüdiger Safranski: A gonosz avagy a szabadság drámája (részletek)

 

2.3. Felelősség és önazonosság a narratív identitás elméletében

Alasdair MacIntyre: Az erény nyomában XV.fejezet

Charles Taylor: The Sources of the Self 1-3.fejezet

 

3.Radikális felelősségetikák

3.1. Az élet tisztelete

Albert Schweitzer: Az élet tiszteletének etikája (in Schweitzer: Az élet tisztelete)

Paul W. Taylor: The Ethics of Respect for Nature, www.rintintin.colorado.edu

 

3.2. Heidegger és a mélyökológiai mozgalom

Martin Heidegger: Levél a humanizmusról (in Heidegger: „…költőien lakozik az ember…”)

Leslie Paul Thiele: Természet és szabadság (in Lányi szerk: Természet és szabadság)

Lányi András: Miért nem éhes a Dasein Heideggernél? (Korunk 2018.1.)

 

3.3. Mit tehetek érted?

Emmanuel Lévinas: Teljesség és végtelen (részletek)

Emmanuel Levinas: Martin Buber és a megismerés elmélete (in Levinas: Nyelv és közelség)

Tengelyi László: Emmanuel Levinas és a jó anarchiája (in Tengelyi: Élettörténet és sorsesemény)

 

A jelentkezőket január 30-ig várjuk ezen a címen: land@tatk.elte.hu.

Az évindító megbeszélés február 8-án, csütörtökön 6-kor lesz az ELTE TÁTK-n, Lágymányoson, Pázmány sétány 1/A, északi tömb, 6.em. 6.77.

 


 

Fenntartható vidékfejlesztés kutatószeminárium

a Pro Lecsó program tapasztalatai, eredményei, tanulságai megismerésére

 

Az Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről oktatói és hallgatói a Pro Cserehát Egyesület által jegyzett Pillangó Szabadfolyású Fejlesztések keretében elindított Pro Lecsó programot érintő kutatást folytatnak 2018 tavaszán. A Pro Lecsó az ország egyik leghátrányosabb helyzetű térségének több településén működő komplex, vagyis egyszerre ökológiai, gazdasági, közösség- és településfejlesztési program, mely a fenntartható, kistelepülési vegyszermentes gazdálkodás meghonosítását szolgálja. Együttműködik a helyi önkormányzatokkal, a szegény, de ambiciózus roma és nem roma emberekkel, és más szervezetekkel.

A közösségi gazdálkodás erősíti a közösségi tudatot, csökkenti a munkanélküliséget, és segíti az egészséges és fenntartható életmód kialakítását. Mindez együtt pozitív irányba változtatja az emberek gondolkodásmódját, és alternatív például szolgál a felnövekvő fiatal generációk számára. A program ezen felül segíti a roma kisebbséggel szembeni előítéletek megváltoztatását is. A gyakorlatban a települési programok komplex élelmezési, felnőttoktatási, foglalkoztatási és közösségépítő tevékenységen keresztül segítik a mélyszegénységben, gyakran éhezéssel, kirekesztettséggel küzdő roma és nem roma lakosságot. (Forrás: Pro Lecsó)

Kutatásunk alapvető kérdése, hogy a Pro Lecsó program ökológiai, gazdasági, társadalmi szempontból milyen fenntartható változásokat indított el az érintett lokális közösségekben és a térségben?

A kutatást elsősorban hatásvizsgálatnak tekinthetjük, amely arra törekszik, hogy azonosítsa azokat a programból fakadó sajátosságokat, külső és belső adottságokat, feltételeket, amelyek a Pro Lecsó eredményes, hatékony és fenntartható működéséhez vezetnek, illetve azokat gátolják/nehezítik. A munka két pillére:

  • A Pro Lecsó működését igyekszünk minél mélyebben megismerni, és különböző szempontok alapján összehasonlítjuk más, az érintett településeken/térségben vagy az országban futó, hasonló jellegű programokkal, társadalmi vállalkozásokkal.
  • A kutatást a programot megvalósító szervezet vezetőjével, munkatársaival szoros együttműködésben valósítjuk meg. A munka során a szervezet tagjait, a program megvalósítóit nem csak arra kérik a kutatók, hogy a maguk szemszögéből meséljék el a program történetét, fejlődésének ívét, és értékeljék az elért eredményeket, hanem igyekeznek a program vezetőjének, munkatársainak kérdéseire is választ, problémáinak megoldására megoldást keresni, javasolni.

 

A kutatást a Magyar UNESCO Bizottság és a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

A kutatást 2018. február – május között végezzük.

Helyszínek:

  • ELTE (szemináriumok – 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A)
  • Hejőkeresztúr és a környező települések (terepi munka)

Résztvevőnek jelentkezhetnek elsősorban a hazai felsőoktatási intézmények hallgatói, de hallgatói jogviszony nélkül is be lehet kapcsolódni a munkába.

 

További információ és jelentkezés: Kajner Péter – kajnerp@elotisza.hu