10 nyugtalanító kérdés – Agenda 2030 Humánökológiai Műhely
Az Agenda 2030 Humánökológiai Műhely az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága kezdeményezésére indult. Célja, hogy hozzájáruljon az ENSZ 2030-ig szóló célkitűzéseinek, a Fenntartható Fejlődési Célok megvalósításához. 2018 őszén a fenntarthatósággal kapcsolatban 10 nyugtalanító kérdést járunk körbe. Az egyórás előadásokat a résztvevők és az előadók diskurzusa követi a témával kapcsolatban.
Helyszín és időpontok: Deák Téri Evangélikus Gimnázium (1052 Budapest, Sütő u. 1.), 2018. szeptember 25. – december 11., keddenként 17.00–19.30.
Részletes program és jelentkezés itt
Utak az ökofilozófiához – mélyökológia és ökofenomenológia
Roads to ecophilosophy – deep ecology and eco-phenomenology
A kurzuson Lányi András és Béres Tamás vezetésével, a hallgatók aktív részvételével többek között olyan filozófiai témákat járunk körbe, mint az ember természethez való viszonyát sajátosan bemutató mélyökológiai és ökofenomenológiai irányzatok, és hogy ezek milyen erkölcsi magatartást irányoznak elő a természettel és egymással szemben. A részletesebb tematikát és az ajánlott irodalmat alább mutatjuk be.
Helyszín és időpontok: ELTE Társadalomtudományi Kar, Északi Tömb 6.77 (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/a), 2018. szeptember 13-tól csütörtökönként, 16.00-18.00
Részletes program és jelentkezés itt
Korábbi programjainkból
A 2018. tavaszi félévben két kurzust hirdettünk meg:
- Felelősségetika a 21.században (Lányi András, Béres Tamás)
- Fenntartható vidékfejlesztés kutatószeminárium – a Pro Lecsó program tapasztalatai, eredményei, tanulságai megismerésére (Kajner Péter)
Bővebb leírásuk alább olvasható.
Lenne itt egy világvége… (vagy mégis van kiút?)
Humánökológia kurzusok, 2018. tavasz
Klímaváltozás, fajpusztulás, népvándorlás, elidegenedés, korrupció, nyomor – úgy gondolod, mindezt csak elszenveded, de személy szerint semmiről sem tehetsz? Jobb volna vagy rosszabb szerinted, ha kiderülne, hogy mégis csak tehetsz róla? S hogy tehetsz valamit azért, hogy jobb hely legyen a világ.
Hogy a globális kihívások korában mit jelent a felelősség, megtudhatod, ha részt veszel Béres Tamás és Lányi András Felelősségetika a 21. században című kurzusán.
Hogy mi az, amit egy közösség megtehet az ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontból kiegyensúlyozott változásért, együtt vizsgáljuk Kajner Péter Fenntartható vidékfejlesztés című kutatószemináriumán.
A Magyar UNESCO Bizottság immár harmadik esztendeje támogatja az ’Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhelyt. Kurzusaink az ELTE Társadalomtudományi Kar tanrendjén szerepelnek, de nyitva állnak minden egyetemi hallgató (és volt hallgató) előtt!
Az érdeklődőket arra kérjük, 2018. január 31-ig jelentkezzenek be az alábbi e-mail címen: land@tatk.elte.hu.
Az évindító megbeszélésre – mindkét kurzus hallgatói számára – 2018. február 8-án, csütörtökön délután 4-kor kerül sor az ELTE lágymányosi campusán (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/a), az Északi Tömb 6.77 szobájában.
A Felelősségetika a 21. században szemináriumai február 15-től, minden csütörtökön 18.00-kor kezdődnek.
A Fenntartható vidékfejlesztés szemináriumait február 14-től, szerdánként, 10.00 órától tartjuk.
* * *
Felelősségetika a 21.században
„…az ember teljesen és maradéktalanul problematikussá lett: nem tudja többé, hogy kicsoda, de tudja, hogy nem tudja.” (Max Scheler)
A tudományos-technológiai haladás zavarbaejtő következményei, az ökológiai katasztrófa, a migrációs válság és a globális hálózatok működésének életünk minden területén tapasztalható hatása egyre élesebben veti fel a személyes felelősség kérdését a körülöttünk zajló változásokkal kapcsolatban. A válaszkísérletek bizonytalansága jelzi, hogy a felelősségünk körét és tennivalóink mibenlétét illetően elterjedt nézetek felülvizsgálatra szorulnak. A kutatószeminárium keretében az elmúlt évszázad néhány nagyszabású tisztázási kísérletével ismerkedünk. Az igényes tematika csak úgy valósítható meg – és a szerint módosul -, amennyiben a résztvevők önálló kutatómunkára vállalkoznak az egyes részterületeken, és a közös foglalkozásokon ennek eredményeit dolgozzuk fel. A kurzus vezetői, Béres Tamás egyetemi tanár, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológia Tanszékének vezetője, valamint Lányi András, az ELTE TÁTK Humánökológia Mesterszak alapítója, ny. egyetemi docens a problématörténeti bevezető előadások mellett elsősorban a szakirodalom egyéni feldolgozásában segítik a közreműködőket. A kutatószeminárium nyitott, azon bármely egyetem hallgatói vagy volt hallgatói részt vehetnek, de előnyt jelent némi filozófiai előképzettség.
Tematika:
1.Új kihívások
1.1. Tudomány és technika mint erkölcsi probléma
Hans Jonas: A tudomány szabadsága és a közjó (in Tillmann J. szerk: A későújkor józansága 1.)
Hans Jonas: Az emberi cselekvés megváltozott természete (in Lányi szerk: Természet és szabadság)
Hans Jonas. Towards an Ethics of Technology (in L.Hickman ed Technology as a Human Affair)
Jacques Ellul: Az ember a technika rendszerében (in Tillmann szerk: A későújkor józansága 2.)
1.2. Az ökológiai válság és a megtapasztalt felelősség
Erazim Kohák: Az ökológiai tapasztalat változatai (in Lányi szerk. Természet és szabadság)
Lányi András: A felelősség kora (in Lányi: Elképzelt közösségeim)
1.3. Mit tehetek róla? Felelősség és moralitás a „névtelen struktúrák” korában
Niklas Luhmann: Ökológiai kommunikáció 1-4. 6-7. 18-21.fejezet
2.Alapfogalmak
2.1. Honnan van a rossz, amit teszek? A felelősség retroaktív konstitúciója
Tengelyi László: A bűn mint sorsesemény 182-232.o.
Immanuel Kant: A vallás a puszta ész határain belül, 1. rész
Paul Ricoeur: Az Ádám-mítosz (in Fabinyi T. szerk: A hermeneutika filozófiája)
2.2. Miképpen lehetséges a Jó? Válaszkísérletek a szenvedéstapasztalatra
Jób könyve
Rüdiger Safranski: A gonosz avagy a szabadság drámája (részletek)
2.3. Felelősség és önazonosság a narratív identitás elméletében
Alasdair MacIntyre: Az erény nyomában XV.fejezet
Charles Taylor: The Sources of the Self 1-3.fejezet
3.Radikális felelősségetikák
3.1. Az élet tisztelete
Albert Schweitzer: Az élet tiszteletének etikája (in Schweitzer: Az élet tisztelete)
Paul W. Taylor: The Ethics of Respect for Nature, www.rintintin.colorado.edu
3.2. Heidegger és a mélyökológiai mozgalom
Martin Heidegger: Levél a humanizmusról (in Heidegger: „…költőien lakozik az ember…”)
Leslie Paul Thiele: Természet és szabadság (in Lányi szerk: Természet és szabadság)
Lányi András: Miért nem éhes a Dasein Heideggernél? (Korunk 2018.1.)
3.3. Mit tehetek érted?
Emmanuel Lévinas: Teljesség és végtelen (részletek)
Emmanuel Levinas: Martin Buber és a megismerés elmélete (in Levinas: Nyelv és közelség)
Tengelyi László: Emmanuel Levinas és a jó anarchiája (in Tengelyi: Élettörténet és sorsesemény)
A jelentkezőket január 30-ig várjuk ezen a címen: land@tatk.elte.hu.
Az évindító megbeszélés február 8-án, csütörtökön 6-kor lesz az ELTE TÁTK-n, Lágymányoson, Pázmány sétány 1/A, északi tömb, 6.em. 6.77.
A kurzust a ”Felelősség és közösség” pályázati cél keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatja (201113/00291) www.nka.hu
Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről
Fenntartható vidékfejlesztés kutatószeminárium
a Pro Lecsó program tapasztalatai, eredményei, tanulságai megismerésére
Az Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről oktatói és hallgatói a Pro Cserehát Egyesület által jegyzett Pillangó Szabadfolyású Fejlesztések keretében elindított Pro Lecsó programot érintő kutatást folytatnak 2018 tavaszán. A Pro Lecsó az ország egyik leghátrányosabb helyzetű térségének több településén működő komplex, vagyis egyszerre ökológiai, gazdasági, közösség- és településfejlesztési program, mely a fenntartható, kistelepülési vegyszermentes gazdálkodás meghonosítását szolgálja. Együttműködik a helyi önkormányzatokkal, a szegény, de ambiciózus roma és nem roma emberekkel, és más szervezetekkel.
A közösségi gazdálkodás erősíti a közösségi tudatot, csökkenti a munkanélküliséget, és segíti az egészséges és fenntartható életmód kialakítását. Mindez együtt pozitív irányba változtatja az emberek gondolkodásmódját, és alternatív például szolgál a felnövekvő fiatal generációk számára. A program ezen felül segíti a roma kisebbséggel szembeni előítéletek megváltoztatását is. A gyakorlatban a települési programok komplex élelmezési, felnőttoktatási, foglalkoztatási és közösségépítő tevékenységen keresztül segítik a mélyszegénységben, gyakran éhezéssel, kirekesztettséggel küzdő roma és nem roma lakosságot. (Forrás: Pro Lecsó)
Kutatásunk alapvető kérdése, hogy a Pro Lecsó program ökológiai, gazdasági, társadalmi szempontból milyen fenntartható változásokat indított el az érintett lokális közösségekben és a térségben?
A kutatást elsősorban hatásvizsgálatnak tekinthetjük, amely arra törekszik, hogy azonosítsa azokat a programból fakadó sajátosságokat, külső és belső adottságokat, feltételeket, amelyek a Pro Lecsó eredményes, hatékony és fenntartható működéséhez vezetnek, illetve azokat gátolják/nehezítik. A munka két pillére:
- A Pro Lecsó működését igyekszünk minél mélyebben megismerni, és különböző szempontok alapján összehasonlítjuk más, az érintett településeken/térségben vagy az országban futó, hasonló jellegű programokkal, társadalmi vállalkozásokkal.
- A kutatást a programot megvalósító szervezet vezetőjével, munkatársaival szoros együttműködésben valósítjuk meg. A munka során a szervezet tagjait, a program megvalósítóit nem csak arra kérik a kutatók, hogy a maguk szemszögéből meséljék el a program történetét, fejlődésének ívét, és értékeljék az elért eredményeket, hanem igyekeznek a program vezetőjének, munkatársainak kérdéseire is választ, problémáinak megoldására megoldást keresni, javasolni.
A kutatást a Magyar UNESCO Bizottság és a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
A kutatást 2018. február – május között végezzük.
Helyszínek:
- ELTE (szemináriumok – 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A)
- Hejőkeresztúr és a környező települések (terepi munka)
Résztvevőnek jelentkezhetnek elsősorban a hazai felsőoktatási intézmények hallgatói, de hallgatói jogviszony nélkül is be lehet kapcsolódni a munkába.
További információ és jelentkezés: Kajner Péter – kajnerp@elotisza.hu
A kurzust lezáró műhelymunkát az ”A helyi gazdaság-fejlesztés hazai jó példájának feltárása és bemutatása” pályázati cél keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatja (201108/01614) www.nka.hu
Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely a globális együttélésről
A 2016-os és 2017-es kurzusaink leírásai és néhány előadás megtalálható az Archivumban